Sa dozvolom tetke Babi i NASE

Predstave

 

VOJAGERSa dozvolom tetke Babi i NASE

AUTOR: Andraš Vinai

REDITELJ: Laslo Keseg

ASISTENT REDITELJA: Robert Lenard

 

ULOGE:
Pal – Imre Elek Mikeš
Vera – Kristina Vago, k.g.
Geza – Gabor Mesaroš
Tetka Babi, Džina – Kinga Mezei, k.g.
Šahaš – Boris Kučov

SARADNICI:
Valentina Šimon, Sebastian Svitlik

MUZIKA: Akoš Žager-Varga

SCENOGRAFIJA: Marija Kalabić

KOSTIMOGRAF: Marina Sremac

 

SPONZORI: Nacionalni fond za kulturu (Mađarska) i Grad Subotica

 

"Makyo je drevna reč. Grubo se može definisati kao aktivnost uma koja nema nikakve koristi za vlasnika. Lažno, nerazumno proseravanje koje činimo zato što nemamo harbrosti da se suočimo sa sopstvenim Božanskim jastvom. Ljubomora je makyo. Pritužba je makyo. Letargičan posao bez strasti je makyo. Letargičan, hladan seks je takođe makyo. Isto tako je i opipavanje novčanika makyo. Svi strahovi su makyo. Makyo. Pavle za sada ne poznaje reč makyo. Međutim strah tim više. Pavle je totalno usran."

(deo iz teksta)

 

 

Kritike

Brenner János: Gondolatok a Babi néni és a NASA engedélyével (HÍD)

Komolyan mondom, nagyon régen volt szerencsém olyan intenzív színházi élményben részesülni, mint amilyent a Kosztolányi Dezső Színházban bemutatott Vojáger című darab nyújtott. Dalje

 

Előttünk a csoda Gyurkovics Virág interjúja Keszég Lászlóval (Hét Nap)

A Voyager egy amerikai űrszonda, melyet 1977-ben csináltak. Vinnai András, a darab írója is ebben az évben született. Érdekes, mennyire összefügg a magánélete azzal, ami a színpadi műben megjelenik: a szomszédjában van egy dzsungelszerű kert, melyben egy titokzatos néni ugyanúgy is él. Vinnai számára is nagyon fontos a csíra, a kiindulópont, ahogyan számomra és Urbán András számára is — valószínűleg ezért értjük meg egymást. Dalje

 

Goran Cvetković: Ima pozorišta za pet predstava – Vojager (afirmator.org)

Ovim pozorišnim poduhvatom Kostolanji Deže Pozorište je dokazalo izvanrdnu vitalnost – izbor reditelja i pisca, saradnika i glumaca – kompletna energija produkcije i visok ukus, kao i razigrana mašta – sve je to pokazalo da teatar u tmurna vremena ne mora da bude plitak i dosadan – kako smo se već navikli da ga gledamo na scenama Beograda i Srbije! Dalje