verbálisan textuális oralitás

Előadások

 

URBI ET ORBIverbálisan textuális oralitás

Pilinszky János színművét fokozatosan mellőzve

 

Szereplők:

Móni - Nagyabonyi Emese

Tibor - Mészáros Gábor

Zoltán - Mikes Imre Elek

Zsuzsi - Mezei Kinga

 

Kosztüm:

Mindenki abban alszik, amiben akar.

 

Rendező:

Urbán András

 

Cselekedeteink legmélyén mi magunk, a szabad én, a csodálatos szabadság.

Az előadást 18 éven felülieknek ajánljuk.

Játékidő: 70 perc (szünet nélkül)

 

Bemutató: 2007. május 29. Szeged (Régi Zsinagóga)

 

Tudják, mit mondanak. Tudják, miért mondják. Tudják, mint kell mondaniuk. (…) Hitelesek. Igazak. Elhitetik a nézőkkel magukat. (…) A szabadkaiak Pilinszkytlenített Pilinszkyje kiszabadította előadását a teátrális anekdotázásból, a kanonizált történet elbeszélésből. Szabad és tiszta színpadi fogalmazással hat ránk négy színész. Négy erős képességű, fiatal színész. Négy jó színész kényszerít arra, hogy érdeklődéssel figyeljük őket.”

MGP (Népszabadság online)

 

Négy fiatal ember beszél, mindig hárman egy ellen, erős helyzet, tökéletes jelenlét. Nem tudsz olyan távolra ülni, hogy ne két centire legyél tőlük. Pilinszky messze lehagyva, ez nagyon jót tesz. Béres Márta, Erdély Andrea, Mészáros Árpád, Mikes Imre Elek. Vad az egész. Szerbiából jöttek. Mégis, mintha volnának határok.”

Kukorelly Endre (poszt.com)

 

De Urbán András – négy színészének segítségével – úgy csomagolja és méri patikamérlegen a rá-, meg- és áthatást, hogy még a legtapasztaltabb és a legelutasítóbb nézőt is hamar „megveszi”: a székéhez szögezi, érezni és gondolkodni készteti.

Markó Róbert (www.ellenfeny.hu)

 

Zseniálisan építette fel a társulat a darabot. (...) Nem lehet előle menekülni, elfordítanád a fejed, de nem. (...) lenyűgöz, és elborzaszt, ahogy ők négyen uralják az egyszerű színpadképet (...)Ezúton is köszönöm Urbán Andráséknak ezt a felejthetetlen magamba nézést. Urbi et orbi: magamon kívül és belül.

gatamaran (www.ilovepecs.hu)

 

Urbán András rendezésének erénye, hogy miközben Pilinszky szövegét arra használja fel, hogy urbi et orbi közhírré adja a bűnről, a szenvedésről és a megtisztulási vágyról szóló színházi példabeszédét, (...) sikerül színészeit a szenvedélyes kérdezés pozíciójából az intenzív átélés extázisába emelni. (...) Kegyetlen, de mélyen emberi előadás. Élet-színház.”

Gerold László (Híd)