Előadások

 

 

 

A BITEF Színház (Belgrád) és a Kosztolányi Dezső Színház (Szabadka) bemutatja:

 

Miroslav Krleža:

TEMETÉS TERÉZVÁROTT

 

DRAMATIZÁLTA ÉS RENDEZTE
Anđelka Nikolić

DRAMATURG 
Góli Kornélia és Isidora Milosavljević

DÍSZLET ÉS KOSZTÜMTERVEZŐ
Olga Mrđenović

ZENESZERZŐ
Draško Adžić

FÉNYMESTER
Nikola Zavišić

SZÍNPADI MOZGÁS
Kiss Anikó

LEKTOR
Radovan Knežević

NÉMET SZAKLEKTOR
Vesna Ćurčić

 

JÁTSSZÁK
Marija Bergam
Mészáros Gábor 
Kucsov Borisz
Bojan Žirović

 

SZÍNLAP- ÉS PLAKÁTTERV
Blaskó Árpád

FOTÓ
Nenad Šugić

KAMERA- ÉS VIDEOFELELŐS
Miroljub Vladić

 

 

BEMUTATÓ
2018. október 31., BITEF Színház, Belgrád
2018. november 6., Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka

 

 

Nemrég, elalvás előtt elolvastam egy Andersen-mesét, mely a többi közt arról szól, hogy egy király legkisebb lányának van egy szokatlan tulajdonsága: mindig az igazat mondja. Ezért senki sem akar vele összeházasodni, és szerintük „elég ideje lesz, hogy megvarrja a gyászruhát” - jegyezte meg a komor mesélő, és a királylánynál sikeresebb karakterekkel szőtte tovább a fabula fonalát.

A közelmúltban hallgattam egy műsort arról, hogy olyan kezdeményezés is született, hogy a filozófia tantárgyat szüntessék meg az iskolákban. A felszólaló, akinek a nevére nem emlékszem, a filózófiát a levegőhöz hasonlította: mivel véleménye szerint napi szinten nem gondolkodunk arról, hogy miért van szükségünk a levegőre – de hogyan tudnánk élni nélküle?

A két esemény között a belgrádi Savski nasip városrész polgárai azért sétáltak el a 45. tömbtől (blok 45) az újbelgrádi Galovica városrész csatornájáig, hogy felhívják a figyelmet az illegális építkezés következményeire az említett területeken. Az állig felvegyverzett rendőrök némán és unott pillantásokkal kísérve védték a törvénytelenül felépített hétvégi házak felháborodott tulajdonosait a nőktől, a gyermekektől, a kutyát sétáltató emberektől és a kerékpárosoktól.

Ez az előadás a levegő és a víz szennyezéséről, az áradásveszélyről, a butaság és a nárcizmus áttéttel történő szaporodásáról, a tehetségtelenek bosszújáról és az igazság eltemetéséről szól.

Krleža híres elbeszélésének címében a temetés szó nemcsak a főhős, Ramong Geyza, a 17. ezred főhadnagyának és a matematika doktorának temetésére vonatkozik, hanem egy világ végét is jelenti – az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjait. Csütörtökön, 1918. október 31-én, pontosan száz évvel a premierünk előtt szűnt meg az az államalakulat, ahol csaknem 23,5 millió szlovén, 12 millió német, 10 millió magyar, 3 millió román és 2,5 millió „egyéb” nemzetiségű ember élt. Ma érdekesnek tűnhet visszatekinteni ennek a széthullásnak az okaira és következményeire egy olyan régióban, amely még mindig magában hordozza egy másik többnemzetű és többnyelvű állam szétesésének nyomait, és egy új integráció irányába halad a nagy európai közösség felé, mely szintén válságban van.

A rendező szava

 

 

Anđelka Nikolić a belgrádi Színművészeti Egyetem színházi és rádiós rendezés tanszékén diplomált Slavenka Saletović és Ljubomir Draškić osztályában, továbbá a belgrádi Filológiai Kar francia tanszékén. Csaknem harminc előadást rendezett Belgrádban (Jugoszláv Drámai Színház, Atelje 212, a belgrádi Nemzeti Színház, BITEF színház, Duško Radović Színház), Újvidéken, Nagykikindán, Nagybecskereken, Szabadkán, Versecen, Kragujevacon, Celjén, Ljubljanában a klasszikus szerzők (Szophoklész, Shakespeare, Gogol, Brecht, Ionesco, Becket, Nušić, Sterija...), és a kortársak (Jelinek, Crimp, Lagarce, Semenič, Dimitrijević, Perić...) művei alapján.

A következő fesztiválokon vett részt: MESS Nemzetközi Színházi Fesztivál, Joakiminterfest, Sterijia Játékok, Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiválja, a BITEF Nemzetközi Színházi Fesztivál Showcase programja, Verseci Színházi Ősz, jagodiniai Komédia-napok, Die Besten aus dem Osten / Slowenien (Bécs, Ausztria), a Szlovén Dráma Hete (Kranj, Szlovénia), a Borštnik Fesztívál kísérőprograma (Maribor, Szlovénia) és mások. A munkások dalolva halnak meg című dráma rendezéséért kiérdemelte a Sterija-díjat és a nagykikindai Kis Színházak Fesztiválja különdíját. A „Vučjak” című produkcióért a Verseci Színházi Ősz díjazottja lett a legjobb rendezés és a legjobb előadás kategóriájában. A Duško Radović Színház évi díját is megkapta „Dečak koji kaže da / dečak koji kaže ne“ munkacímű előadásárt, valamint a velencei Pikin Fesztivál díját a „Pipi Duga Čarapa“ rendezéséért. A szendrői PatosOffiranje fesztiválon a Šarolta című produkcióért az alkotói bátorságát jutalmazták. Szlovéniát képviselte a bécsi „Legjobbak Keletről“ fesztiválon (a darab munkacíme: „Nisi zaboravila, samo se ne sećaš više“). Az „Epske igrice: Zidanje Skadra“ rendezését is díjazták a kragujevaci Független Produkciók Fesztiválján.

Francia és angol nyelvről fordít. Az Eurodrama (Európai Színházi Fordítók Hálózatának) bizottságának, valamint a szerbiai Assitej Központ végrehajtó bizottságának tagja. A Hop.la! művészeti csoport társalapítója, melynek keretében különféle művészeti és kutatói projektumokat valósítanak meg. A nemzetközi és interkontinentális Nice Directions szervezet kezdeményezője, melynek célja a színházi rendezői hivatás felülvizsgálata, újradefiniálása, valamint a patriarchális és a neoliberális kapitalista hatásoktól való emancipálása.