Lecsendesedtek a lelkekben zajló viharokVéget ért a Thealter színházi találkozó Szegeden
...
A tudósító számára pedig Urbán András: Turbo Paradiso produkciója hatott a leginkább. Háború, ez egymás elleni harc, a népek között, többnyelvű öldöklés, asszonyok, férfiak, gyerekek, öregek megaláztatása. Az igazi háború azoktól, akik ezt megélték, azoknak, akik csak elvont jelentést tudnak értelmezi a szó hallatán. Igazi, fegyveres és lelki, mindennapi háború. Micsoda különbség a kettő között, s mégsem más, mert az igazi, fegyveres tovább kúszik, és lesz lelki, mindennapi.
Amikor a félelem az asszonyok délutáni csendes diskurzusa, akkor változik át a távolról szemlélt borzalom, s ekkor már az enyém lesz az előadás, s szól rólam is. Pedig mi nem mondjuk ki sosem, hogy igen félünk. Pedig ez, vagy az a félelem nyúlik át egyik napról a másikra, ez, vagy az az állandó, az örökké tartó, lehet a sok rövid, vagy az egy hosszantartó. Igen a félelem a telefonszámlától, a főbérlőtől, a főnöktől, a bántástól, az alázattól, az orgazmustól, a jóktól, a rosszaktól, a holnaptól, és a tegnaptól. Ez elég kiszolgáltatott, de még tovább, még kellenek a paradicsomok, a vörös, lédús bemocskoló. Igen kipróbálnám, milyen az szembe, bele a képembe, hogy végre ne szorongva, titokban féljek, hanem nyíltan, minden dobást az adott pillanatban megélve, mert lehet akkor már nem is annyira szorongnék.
...
Bene Zsuzsa (
hír6.hu, 2008. július 30.)