Néhány kulcsszó
Nacionalizmus: „A nacionalizmus mindenekelőtt paranoia. Kollektív és egyéni paranoia. Kollektív paranoiaként az irigység és a félelem, mindenekfölött pedig az individuális tudat elvesztésének a következménye; ilyeténképp a kollektív paranoia nem más, mint az egyéni paranoiák összessége, paroxizmusig fokozva. (…) A sartre-i Jules (…) társaságában senki se említsen angol teát, mert akkor az asztalnál mindenki kacsingatni kezd, kézzel-lábbal jelzi, hogy Jules érzékeny az angolokra, az isten szerelmére, ezt mindenki tudja, Jules gyűlöli az angolokat (ám szereti az övéit, a franciákat)! Egyszóval Jules egyéniség, egyéniséggé válik az angol teától.” Danilo Kiš: Anatómiai lecke, fordította Balázs Attila.
Brecht: The Hardcore Machine – Turbo Paradiso: A belgrádi közönségnek a 42. BITEF során három Urbán András-darab megtekintésére nyílt lehetősége, melyekből egyet a főműsorban és kettőt a showcase c. programban mutattak be, ezek a Brecht: The Hardcore Machine, az Urbi et orbi és a Sabirni centar. A Turbo Paradiso c. előadást a Brecht: The Hardcore Machine-nel vetik össze, alapja annak átdolgozása és továbbfejlesztése. Míg a Hardcore Machine-ben a testi fegyelmezés és terror képezte a diszkurzus bázisát, addig ez a Turbo Paradisóban már az értelem idomítására cserélődött, valamint azon stratégiák bemutatására, amelyekkel a gyengéket és kisebbségben lévőket „megerősítették” olyan multikulturális irányítás alatt, mint amilyen a JNH-ben (Jugoszláv Néphadsereg) uralkodott. Ellentmondásos módon éppen a JNH multietnikus imperatívuszában bukkanhatunk a jugoszláv térségben kialakult etnikai összetűzések csíráira. A két előadás összekapcsolása a szellem-test diptichonját adja – míg a Hardcore Machine-ben a hangsúly az elnyomókon és zsarnokokon van, a Turbo Paradiso fókuszában az elnyomottak és viselkedési formáik állnak.
A katonai rendszer és a gyengébbek stratégiája: Az előadás szereplői katonák, három nő és három férfi. Urbán, miközben bemutatja kapcsolataikat, intelligensen és átgondoltan reflektál a katonai rendszer és a benne uralkodó politikum anomáliáira. Az első jelenet, a guminő felpumpálása utalás a katonai létmód keretében fennálló elnyomó rendszerre, amelyben az ösztönöket elfojtó kontroll szexuális pótlékok iránti igényt szül. Ugyanilyen funkciója van a gumibáránynak is, ami miatt a három katona egymásnak esik. A bárány lesz a „kis drága”, amiért a katonák versengenek. Egy puritán rendszerben az lesz a vágy tárgya, amit tiltással elfojtanak. Ugyanezt bizonyítja a második jelenet is. Ebben ugyanis két férfi „élvezetjátékot” játszik. Míg az egyik katona egy széken ül, a másik pedig masszírozza, az, aki ül, utasításokat ad, hogy a másik milyen módon érintse meg a testét. Miközben így élvezkednek, emlékezetükbe idézik különféle nők megerőszakolását és meggyilkolását. Zárásképp helyet cserélnek, és most a másik katona ad instrukciókat: „szidjál, szidd a magyar anyámat, de ne színészkedj, rendesen szidjál”. Ily módon – „férfiasan”, ahogy a hadsereg megköveteli – az, aki más, az „acélosítás” módszerével hozzászokik annak lehetőségéhez, hogy támadhatják mássága miatt.
PoEtika: A gyors és lendületes jeleneteket két könnyed váltás ellenpontozza. Az első egy koreografált megoldás abban a jelenetben, amikor egy csoport katona haptákban lépked – masírozik, és ez lassanként átvált néptáncba, kólóba. Tulajdonképpen mesteri mód arra, hogy a koreográfia elemein keresztül az ideológiai, etnikai és nemzeti hangoltságot vizsgálja. Urbán, mintha minket kényszerítene gondolkodásra, faggatózik. Vajon a folklór, nálunk és a világban, antropológiai jelenség, vagy csupán kísérőjelensége és támogatása a nacionalista ideológiáknak? És ha az előbbi, akkor vajon a folklórt mint antropológai jelenséget elfoglalták, kisajátították és felhasználták-e a nacionalista áramlatok szolgálatában? A jelenetnek egyszeriben vége szakad, amikor az egyik katona kijelenti, elege van a folklórból. A másik, szintén sajátos, fokozatos váltás a gumibárányos-katonás jelenetben zajlik le. A szexuális fétis védelme hangutánzásban fejeződik ki. A katonák gépfegyverek és géppisztolyok hangját utánozva gyűlölködnek és fenyegetőznek, mígnem a „sortüzek” ta-ta-ta-tája lassan átfolyik a „Po šumama i gorama” partizándal német nyelvű változatába.
Etika (gr. ethosz – erkölcsi magatartás): a filozófia azon része, amely az erkölcsi értékeket vizsgálja és mérlegeli (mi jó és mi romlott, minek kell lennie és minek nem), az erkölcsiség eredete és elvi kerete (nevezik még morálfilozófiának, alkalmazott filozófiának, erkölcstannak); a keresztény etika azaz elkölcstan a keresztény dogmákon alapul; a szenzuális etika értelmében az a jó, amit az érzékszerveink felfognak, s ami nem más, mint a pillanat öröme.
Danilo Kiš, 1972: megjelent Po-etika című esszékötete; 1974: megjelenik a Po-etika második kötete, egy interjúkötet.
Sovinizmus: Ez az előadás feldolgozza a (férfi) sovinizmus és a nácizmus kapcsolatát is. Meghatározó jelenet amint a három meztelen, megerőszakolt nő szembefordulva a közönséggel, brechti távolságtartással elbeszéli történetét. Az egyiket a férje barátai erőszakolták meg, miközben férje a szomszéd szobában tévézett. Magára uszította őket azzal, hogy el akart menni a városból, amelyben támadás fenyegette a más nemzeti hovatartozásúakat. Nem akart része lenni annak a tervnek, amely a nemzeti kizárólagosságot hirdeti. A másik nőt a gyereke szeme láttára erőszakolták meg, a gyereket aztán megölték, de ezt már csak a nő kínja árulja el – annak fájdalma már nyelven túli, nem elmondható. A harmadik nő végignézte, ahogy a szomszédait megkínozták. Aztán őt is megtalálták.
Ember-disznó: Az egyik férfikatonának az a vágya, hogy disznóvá váljon. Kéri a másik katonát, állítsa be úgy a testét, hogy tartása a disznóéra emlékeztessen, mondja el, milyen fintort vágjon, és miféle hangokat adjon ki. Odamegy a harmadik, fekvő katonához, túrni kezdi aztán lassan végigharapdossa testrészeit. A disznók maradéktalanul felzabálják a holttesteket, eltüntetik a nyomokat, mintha nem is lettek volna. Lehet, hogy Borisz Davidovicsnak nem is kellett síremlék?
Félelem: „Félek, hogy a boltban azt hiszik, lopok.” Félek, hogy nem hiszed el, amit mondok. Félek, hogy megszédülök az utcán és senki sem siet a segítségemre. Félek, hogy rámtör a félelem. Félek, hogy policisztikus veséket öröklök apámtól, és gépre leszek kapcsolva hetente háromszor négy órára, és hogy a gépek működésétől függ majd az életem. Félek, hogy ő meghal, és hogy ő én vagyok. Félek, hogy rájössz, hogy ami vagyok, az nem felel meg az elvárásaidnak. Félek, hogy többet nem gyártják a „Kaffućino” tejes desszertet. Félek, hogy meghal az a bácsi a sorozatban, aki a gépírás egyik utolsó mestere. Félek, hogy már meghalt, mert már régen volt, amikor először attól féltem, hogy meghal. Félek az uralhatatlanságtól. Félek, hogy a gőgösséged túl szorosan kötődik a félelmedhez – nem szeretem, ha valaki fél, mert nem tudok segíteni – a kommunikációt megnehezíti a gőgöd. Félek, hogy nehogy úgy tűnjön, nem is vagyok itt, csak bambulok, miközben paranoikusan benne vagyok a történésekben. Félek az erőszaktól. Félek, hogy le kell szállnom a mozgó autóbuszról. Félek, hogy a reakcióm nem lesz összhangban a gondolataimmal. Félek, hogy félreértenek. Félek, hogy csupán pótlék vagy számomra a... Félek a cenzúrától és az öncenzúrától. Félek, nem olvasod végig. Félek, hogy nem is érdekel, elolvasod-e. (Az előadásbeli monológ parafrázisa.)
Angyal a turbo paradicsomban: egy Harmszot idéző jelenetben két gépezet, hatalmas porszívók rendet tesznek: felszívják az angyal szárnyát (tollát), amelyeket egy katona előbb levágott.
Közönség-paradicsom: Támadó-megtámadottak, erőszaktevő-megerőszakolt(nő), gyilkos-áldozat, kínzó-kínzott, leigázó-leigázottak, manipulátor-befolyásoltak, felettes-beosztott, vádló-vádlott... a felsorolt szerepek és diskurzív szerkezetek szükségképpen megkövetelik helyzetünk átgondolását, valamint a követett utasítások, a felvett szerepek, a végrehajtott tettek elfogadását. Az utolsó jelenetben, a teljes előadás szellemiségével összhangban, a színészek paradicsomot osztottak szét a közönségnek, és azt kérték, dobálják meg őket. Vissza lehetett volna utasítani a részvételt.
