Lénárd Róbert vizsgaelőadása a szabadkai Kosztolányi színházban
A hétvégén bemutatták a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban Brad Fraser darabját A szerelem igaz természete avagy Azonosítatlan emberi maradványok címen. Az előadás Lénárd Róbertnek, az újvidéki Művészeti Színművészeti Akadémia rendező szakos hallgatójának vizsgarendezése, amelynek korhatáros megjelölése, a 16 éven felülieknek a szexualitás, a másság, a nemi bizonytalanság, elveszettség produkcióbeli térhódításával magyarázható.
David (Mészáros Árpád) és Candy (Erdély Andrea) együtt élnek. Valamikor szerelmespár voltak, de David rádöbbent, hogy a férfiakhoz vonzódik, ezért éjszakánként sötét helyeken, parkokban, sikátorokban mászkál, és idegen férfiakat elégít ki, vagy éppen fordítva. Candy nem tud mit kezdeni az életével, bulémiával küzd, hiányzik neki a szeretet, a törődés, ezért ő is új irányokba kezd érdeklődni. Edzésen megismerkedik a sportmegszállott Jerrivel (Táborosi Margaréta), akivel egyszeri leszbikus viszonyt létesít, utána pedig nem tud szabadulni a gyötrő emlékektől. Rádöbben, hogy ő bizony nem vonzódik ennyire a többi nőhöz. Állandó bárjában elfogadja a bártulajdonos-pincér Robert (Csernik Árpád) meghívását, ott elutasítja a férfi közeledését, majd mégis belemegy a kapcsolatba, és hosszú idő után először érzi magát boldognak. Ám a rózsaszín felhők eloszlanak, kiderül, hogy Robert házasember, aki, miután beszél feleségével, elhagyja Candyt, és visszaköltözik nejéhez.
David és Candy házának gyakori vendége Bernie (Mikes Imre Elek), a férfi gyermekkori és továbbra is legjobb barátja, aki egy rossz házasságból szintén gyakran szökik az alkohol és az éjszakai élet ködös világába, sokszor éppen David társaságában. A folytonos züllés, az életük alakulásával való elégedetlenség vonzza őket az éj kiszámíthatatlanságába, a lassú, de elkerülhetetlen lesüllyedésbe, ahonnan a visszalépés esélye nagyon kicsi.
David, a valamikori filmsorozat-sztár, aki pincérként dolgozik, mert szerinte az sokkal érdekesebb, munkahelyén összemelegszik Kane-nel (Pap Arnold), a 17 éves fiúval, és egyre szorosabb kapcsolat szövődik köztük. David életében először kezdi úgy érezni, hogy a szexuális vonzalomnál mélyebb érzéseket is táplálhat egy másik férfi iránt. Hogy tudomást szerezzen a fiú érzelmeiről, elviszi őt barátnőjéhez, a prostituáltként dolgozó Benitához (Béres Márta), aki belelát az emberi lélekbe, hogy egy ölelésbe vonva a fiút, derítse ki, mit jelent számára.
Mindeközben a város utcáin sorozatgyilkos garázdálkodik, aki fiatal, megcsonkított női testeket hagy maga után. Bernie egyre többször vágódik be Davidékhez véresen, mindannyiszor verekedésre fogva sebeit, foltjait, ám amikor egyszer csurom véres ingben érkezik, David is gyanút fog, Candy szemében viszont végképp lebukik az általa egyébként is utált gazember.
Bujkálás, sötétség, gyakori eltévelyedés, érzelmi deviancia, végletek jellemezte figurák. Egy előadás, amiben minden szereplőnek van valami takargatnivalója, mindenki életében titkok lappanganak, a testi szerelmet immár csak olykor-olykor váltja fel a lelki. Homoszexualitás, szadizmus, gyilkos indulatok. Minden extrém eseményből kapunk legalább egy kis ízelítőt, Jerri és Candy a szemünk láttára omlik egymás karjaiba, Bernie gyilkos ösztönét Benitán prezentálja, a halál folyton ott leselkedik a színpadi félhomályban. Az előadás minden szereplője szenved, álmaik vannak, szeretnének bizonyos dolgokat, de sehogy nem tudnak hozzáfogni a megvalósításhoz, nincs képességük a megoldás felfedezésére, csak bolyongnak egy olyan világban, ahol a saját életük a legkisebb érték. A filmszerű megjelenítés, minden jelenet különválasztása nem bontja meg az előadás egységét, sőt, az egy térben elhelyezett négy helyszínnel fűszerezve igazán pörgővé teszi, az egyik jelenet még a színpad közepén játszódik, a következő fénnyel viszont már a színpad elejére, jobb vagy bal oldalára irányítják tekintetünk.
Nehéz, sötét, igencsak pesszimista előadás, ennek ellenére rendkívül élvezetes, a figyelmet egyfolytában leköti, nincsenek nagy üresjáratok, a színészek pedig újra jól teljesítenek, Róbert elképzeléseinek, a darab mondanivalójának igazi közvetítői.
A darabot fordította és rendezte Lénárd Róbert, a díszlet és a kosztüm Gömöri Éva munkája, a zenét-hangot Ripli Gábor válogatta, a fényekért Mezei Edvárd, a hangzásért Gál Attila felel, munkatársak Úri Attila és Úri Szűcs Szilvia.
TÖRÖK Arnold (Magyar Szó, 2008.január 19-20.)
