2010/2011

- Kérdezd te is a költőt -

Rutkai Bori és a Specko Jedno, torta, forró csoki, öröm, vigasság!!!

Az Újvidéki Színház vendégjátéka

- Emlékszel még? -

 - lemezbemutató koncert -

 - Krizsán Szilvia előadásában -

Dalolj velünk

 - tragikus szatírjáték -

Invest in Yourself 5th International Youth Music Festival & Classical Guitar Competition

Játék a halállal, háló nélkül

film - és könyvbemutató indiai tánccalAz est házigazdája, Leveles Zoltán

- táncelőadás -

Kortárs jazzfesztivál

kortárstánc

kortárstánc

Kobez – Center Memoire du Corps

koncert

A Figura Stúdió Színház vendégjátéka

- Koncert -

- Varga Heni szólója -

vizuális gondolat 60 +/- 7 percben

- teával, süteménnyel -

Erdély Andrea és Mikes Imre Elek előadása

Stephen Mallatratt Asszony feketében c. műve alapján - Mészáros Gábor és Buza Ákos diploma-előadása

 

mindent elöntő diverzív illumináció

Sergi Belbel: VÉR

Keszég László
Sergi Belbel

Sergi Belbel:

VÉR

Faluba Kálmán és Merényi Anna fordítása


Nő: Erdély Andrea

Férfi, Félénk férfi: Mészáros Árpád

Kisfiú, Az eltévedt kisfiú: Mikes Imre Elek

Fiatal nő, Fiatal csomagkihordólány: Béres Márta

Fiú, Rendőr, Férj: Mészáros Gábor

Lány, Rendőrnő, Szerető: Crnkovity Gabriella

Dramaturg: Ari-Nagy Barbara

Zene: Zságer-Varga Ákos

Díszlet-jelmez: Bujdosó Nóra

A jelmeztervező asszisztense: Úri Szűcs Szilvia

Színpadmester: Úri Attila

Fénytechnikus: Mezei Edvárd

Hangtechnikus: Tómó Árpád

Berendezők: Lassú Zoltán, Bálint Zoltán

Rendezőasszisztens: Antal Attila

Rendező: Keszég László


Minden vércsík síkos kígyó, árulkodik szisszenése.

(Federico García Lorca: Viadal)


Ismeretlen terrorista csoport elrabolja és megcsonkítja egy magas rangú politikus feleségét. Mindazok, akik akarva-akaratlanul a tragédia szereplőivé válnak, mint súlyos terhet viszik tovább a brutalitással való találkozás emlékét. Idő: ma, hely: bárhol a nyugati világban.

Sergi Belbel katalán drámaíró 1997-es darabja balladai sűrűségű történet az erőszak természetéről és a nyugati civilizáció feloldhatatlan belső feszültségeiről. A szerző – aki maga is egy kisebbség tagja – matematikai pontossággal megszerkesztett példázatában a szélsőséges csoportok világát ütközteti a mindennapi, általunk ismert és élt világgal. A kettő találkozásából, összebékíthetetlenségéből sokkoló történet kerekedik, melynek legfontosabb megállapítása, hogy milyen áthidalhatatlan ellentétek feszülnek már ugyanazon a kultúrkörön belül is, és hogy az erőszak irracionalitása felülírja minden, úgy-ahogy működő társadalmi és morális szabályunkat.


Keszég László

1970-ben született Szabadkán. 1995-ben a budapesti Színművészeti Egyetem színész szakán végzett, 1997-ben ugyanitt színházrendezői diplomát szerzett. Az AIOWA Színház alapítótagja. 1996-tól a budapesti Pont Műhely művészeti vezetője. 1997-től a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője. Dolgozott Budapesten, Pécsett, Nyíregyházán, Mariborban, Rijekán, Belgrádban, Szabadkán, New Yorkban. Főbb rendezései: Shakespeare: Titus Andronicus, Jerofejev: Walpurgis éj, Wedekind: Keith márki, Gombrowicz: Operett, Kander-Ebb: Cabaret, Tolsztoj: A sötétség hatalma, Mozart: Varázsfuvola.



Bemutató:

2008. október 18.



Támogató:

Nemzeti Kulturális Alap

Szülőföld Alap




"...levettek a lábamról a Kosztolányi Színházban. (...) Van valami nyomás a színpadon, ami nem hagyja nyugodni, megnyugodni az idegszálakat. (...) Nem ismertem ezeket a színészeket. Nem ismertem és komolyan meglepődtem. Nem találtam bennük jó hibákat, pedig kerestem bennük, mint egy rossz öregasszony. A legjobban Béres Márta játéka ragadott meg. Feltünően húz a zsenialitás felé. Velőből játszik, van valami kackiás huncutság a szemeiben, a tekintetében, a mozgásában. Lenyeli a szerepet, kiütközik a bőrén, benne van a légzésében, az izzadtságában, a hallgatásában, a beszédében, a lépéseiben, minden rezdülésében és tud váltani, ha a helyzet megkívánja. Szerintem ez fontos. (...) Teljesen meggyőzött. Nemcsak, hogy nem találtam hibát, de igen tetszett a „Kosztolányis” színészgárda. A fiúk is, a lányok is arcot pirítóan jók. Mikes Imre Elek gyerek a darabban, valódi gyerek, Erdély Andrea nő, asszony, kétségbeesett, és jól sikít, nem mímelve, tüdő mélyről. Mészáros Árpád esendő, kicsit szokatlan hangja jellegzetessé teszi az egész összhatást. Igen kiváncsivá tettek ezek a szinészek... (...) Nézze meg mindenki magának ezt a darabot, ezt a pimaszul tehetséges fiatal színész csapatot és ezt a hazalátogató rendezést."
Terék Anna (Symposion-line.eu, 2008. október 22.)


oldal tetejére