Szereplők:
Huszta Dániel, Kovács Nemes Andor, Sirmer Zoltán.
Rendező: Puskás Zoltán
Zentai Magyar Kamaraszínház
„Ha várunk, elmúlik a pillanat. Elmúlnak az életünkben azok a számunkra adandó lehetőségek
amelyeket már sokszor elmulasztottunk. Ha nem tudunk emberileg fejlődni, megnyílni a világ
felé, nyitott szemmel, nyitott lélekkel, érvényesülni, elfogadni, hogy a körülöttünk lévő dolgok
változnak, ha ragaszkodunk állati csökönyösséggel a berögződött szokásainkhoz, lemaradunk a
számunkra kínált lehetőségekről. Ezért megtörténhet, hogy évtizedeket hagyva magunk mögött,
nem szembesülünk, hogy épp melyik évtizedet, illetve évet írjuk. A pillanat ott van, csak éppen mi
nem észleljük! Vagy épp nem veszünk tudomást róla. Három színész kiéhezve, szinte várakozó,
egészséges izgalommal mélyül el a játékban. Igazi csapatmunka. Három zentai fiatal ember,
akiknek a pályája kezdetét ez a hely jelentette. Zentán négy zentai alkotó – magamat is beleértve
– kissé félelemmel, de annál nagyobb alázattal próbálja jókedvre deríteni a »hazai« közönséget.
Megpróbálunk együtt »mulatni«! Megpróbáljuk félre rakni a lokálpatriotizmust, de soha nem
feledjük, hogy honnan jöttünk, hiszen nincs kizárva a visszatérés lehetősége sem! Ezért most itt a
helyünk, hogy le ne késsünk a »mulatságról«!” (Puskás Zoltán)
