Aktuális

- amikor sziverijános ránk szólt, hogy tegyük szét a lábunk -

- bűnügyi tragikomédia -

Bertolt Brecht Buckowi elégiái alapján

- Egy előadás, amit kamaszkorában sem szeretett volna kihagyni -

Bram Stoker regényének bizonyos motívumainak felhasználásával

- főhajtás a színészóriások előtt, nosztalgikus álomkép az operettekről, és a régi Szabadkáról -

Olivera Đorđević szerzői projektuma María Irene Fornés Duna című drámája nyomán

Lemezbemutató koncert

 - avagy maga az Ördög -

A démonok városa

Bemutató foglalkozás Dr. Gállné Gróh Ilona, Forrai Katalin-díjas énektanár és Mezei Kinga színművész vezetésével

ÉVADZÁRÓ KONCERT

pszichológiai dokumentarista romantikus vígjáték Christopher Durang szövege alapján

Nemzetközi Tánctábor

Albert Camus Közöny c. regénye alapján

- A költészet színháza -

Gyengéd félelem szünet nélkül. A mennyország nem baszkódik. Hommage à Danilo Kiš.

verbálisan textuális oralitás Pilinszky János színművét fokozatosan mellőzve

Vis-a-vistalálkozások A-valÚgy kezded, mint minden moccanó,
 figyelsz a moccanásra,
úgy folytatod mint figyelem,
 figyelsz valaki másra,
úgy folytatod, mint valaki más,
 egy harmadiknak játszol,
már négyen fordulnak feléd, 
s te moccanni se látszol.Halasi Zoltán


-  Babi néni és a NASA engedélyével –

Drakula - A pillanat fényei (Bram Stoker)

Urbán András

Urbán András Társulata

Bram Stoker


“…szeretem az árnyékot és a homályt…
…a vér maga az élet…”

Szereplők:
Francia Gyula
G. Erdélyi Hermina
Gregus Zalán
Hegyi Csaba (m.v.)
Karácsonyi Attila
Sinkovics Ede
Suzana Vuković


Látvány: Perovics Zoltán
Fény: Turcsányi István
Jelmez: Varga Tünde
Díszlet: urbana,Úri Attila
Hang: Balog Márton és B. József, Vladimir Rusić, urbana

  Az előadásban részletek láthatók Radovan Pavlović Veszettség című dokumentumfilmjéből. (Állategészségügyi intézet, Újvidék,1977)

  Az előadás a MASZK Egyesület menedzsmentjében készült, koprodukciós partner: Kosztolányi Dezső Színház

Támogatók:
NKA, Oktatási és Kulturális Minisztérium - Magyarország, Szeged MJV Önkormányzata, NCA, Tartományi Oktatási és Kulturális Titkárság - PSOK


  „A Drakula címmel a háttérben elég megmutatni egy vörös tócsát ahhoz, hogy végigfusson a hátunkon az ismerős (mégis idegen, mert meghatározhatatlan) hideg, ami hatalmas szabadságot biztosít a képi elemekkel játszani szerető rendezőnek. (...) A rendezői tehetség és a dramaturgi lelemény (a jó témaválasztás) mellett a színészek zseniális játéka az az utolsó csepp, amitől az előadás az („újabb-kori”) Urbán-színház esszenciájává tud összeállni.
Urbán Drakulája (...) a nyers félelmeket emeli ki a Drakula-mítoszból. A test határainak megsértésével és az élet határainak megsértésével érzett szorongásokat idézi meg anélkül, hogy történetbe ágyazással meg próbálná magyarázni ezeket. A lét peremének kitapogatásával járó borzongást nem szavakkal, hanem anyaggal, sárral és hússal éri el. (...) Úgy találkozik a Drakula-téma Urbán színházával, mintha afféle történet alatt futó történetként mindig is ott lett volna (a vizes, véres, halas jelenetekben), és ami most végre felszínre kerül.”
Kérchy Vera




Kapcsolódó sajtó:
oldal tetejére