|
|
|
Sergi Belbel: VÉR |
 |
 |
Keszég László |
 |
|
|
 |
Sergi Belbel |
 |
Sergi Belbel:
VÉR
Faluba Kálmán és Merényi Anna fordítása
Nő: Erdély Andrea
Férfi, Félénk férfi: Mészáros Árpád
Kisfiú, Az eltévedt kisfiú: Mikes Imre Elek
Fiatal nő, Fiatal csomagkihordólány: Béres Márta
Fiú, Rendőr, Férj: Mészáros Gábor
Lány, Rendőrnő, Szerető: Crnkovity Gabriella
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Zene: Zságer-Varga Ákos
Díszlet-jelmez: Bujdosó Nóra
A jelmeztervező asszisztense: Úri Szűcs Szilvia
Színpadmester: Úri Attila
Fénytechnikus: Mezei Edvárd
Hangtechnikus: Tómó Árpád
Berendezők: Lassú Zoltán, Bálint Zoltán
Rendezőasszisztens: Antal Attila
Rendező: Keszég László
Minden vércsík síkos kígyó, árulkodik szisszenése.
(Federico García Lorca: Viadal)
Ismeretlen terrorista csoport elrabolja és megcsonkítja egy magas rangú politikus feleségét. Mindazok, akik akarva-akaratlanul a tragédia szereplőivé válnak, mint súlyos terhet viszik tovább a brutalitással való találkozás emlékét. Idő: ma, hely: bárhol a nyugati világban.
Sergi Belbel katalán drámaíró 1997-es darabja balladai sűrűségű történet az erőszak természetéről és a nyugati civilizáció feloldhatatlan belső feszültségeiről. A szerző – aki maga is egy kisebbség tagja – matematikai pontossággal megszerkesztett példázatában a szélsőséges csoportok világát ütközteti a mindennapi, általunk ismert és élt világgal. A kettő találkozásából, összebékíthetetlenségéből sokkoló történet kerekedik, melynek legfontosabb megállapítása, hogy milyen áthidalhatatlan ellentétek feszülnek már ugyanazon a kultúrkörön belül is, és hogy az erőszak irracionalitása felülírja minden, úgy-ahogy működő társadalmi és morális szabályunkat.
Keszég László
1970-ben született Szabadkán. 1995-ben a budapesti Színművészeti Egyetem színész szakán végzett, 1997-ben ugyanitt színházrendezői diplomát szerzett. Az AIOWA Színház alapítótagja. 1996-tól a budapesti Pont Műhely művészeti vezetője. 1997-től a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője. Dolgozott Budapesten, Pécsett, Nyíregyházán, Mariborban, Rijekán, Belgrádban, Szabadkán, New Yorkban. Főbb rendezései: Shakespeare: Titus Andronicus, Jerofejev: Walpurgis éj, Wedekind: Keith márki, Gombrowicz: Operett, Kander-Ebb: Cabaret, Tolsztoj: A sötétség hatalma, Mozart: Varázsfuvola.
Bemutató:
2008. október 18.
Támogató:
Nemzeti Kulturális Alap
Szülőföld Alap
"...levettek a lábamról a Kosztolányi Színházban. (...) Van valami nyomás a színpadon, ami nem hagyja nyugodni, megnyugodni az idegszálakat. (...) Nem ismertem ezeket a színészeket. Nem ismertem és komolyan meglepődtem. Nem találtam bennük jó hibákat, pedig kerestem bennük, mint egy rossz öregasszony. A legjobban Béres Márta játéka ragadott meg. Feltünően húz a zsenialitás felé. Velőből játszik, van valami kackiás huncutság a szemeiben, a tekintetében, a mozgásában. Lenyeli a szerepet, kiütközik a bőrén, benne van a légzésében, az izzadtságában, a hallgatásában, a beszédében, a lépéseiben, minden rezdülésében és tud váltani, ha a helyzet megkívánja. Szerintem ez fontos. (...) Teljesen meggyőzött. Nemcsak, hogy nem találtam hibát, de igen tetszett a „Kosztolányis” színészgárda. A fiúk is, a lányok is arcot pirítóan jók. Mikes Imre Elek gyerek a darabban, valódi gyerek, Erdély Andrea nő, asszony, kétségbeesett, és jól sikít, nem mímelve, tüdő mélyről. Mészáros Árpád esendő, kicsit szokatlan hangja jellegzetessé teszi az egész összhatást. Igen kiváncsivá tettek ezek a szinészek... (...) Nézze meg mindenki magának ezt a darabot, ezt a pimaszul tehetséges fiatal színész csapatot és ezt a hazalátogató rendezést."Terék Anna (Symposion-line.eu, 2008. október 22.)
|
 |
|
