Brecht – The Hardcore Machine
- retropolitikai revü – a fizikum színháza -
Bertolt Brecht Buckowi elégiái alapján
Szereplők:
Mészáros Árpád, Mikes Imre Elek, Erdély Andrea, Béres Márta
Mozgás: Varga Heni
Zene: Mezei Szilárd
Kosztüm: Varga Tünde
Műszaki referens: Úri Attila
Rendező, dramaturg: Urbán András
____________________________
Az előadás nem színdarab. A posztdramatikus színház az irodalmi dráma következménye.
A Brecht-The Hardcore Machine arról szól, hogy egy fiatal munkáslány, mielőtt kilakkozná a körmeit, felemel egy odavetett munkáskesztyűt, és ekkor belép az ideológia és a testiség csodálatos világába.
Az előadás próbafolyamata során a színész csak tetsként létezik. A test cselekszik. A cselekvés akció. A fizikai akció drámai, történeti tartalmakat jelenít meg. Itt lép színre a drámai színész, aki végrehajt, játszik.
Munka. Éhínség. Szex. Hatalom. Szórakozás.
Class struggle is not dead.
____________________________
Ősbemutató: 2007. április 20. - ACUD Theater, Berlin
Támogató: BIPOLAR – Német-magyar kulturális projektek
Koprodukciós partnerek: MASZK Egyesület - Szeged, ACUD Theater - Berlin
Jétékidő: 50 perc
____________________________
„A színház beszéd nélkül is élményt nyújthat (...) Magával ragadó a rendezés ötletgazdagsága és formai feszessége (...) Mindenekelőtt rövid jeleneteket láthatunk az erőszakról és a hatalomról, az individuum elnyomásáról és megtöréséről. Egy pillanatig kirajzolódik a jelenet és a színész megmozdul a fényben, de a következő momentunban már vége és az alak alámerül az éjszaka sötétjében. (...) Ellenállásból és elnyomásból, elvetemültségből és emberségből mozgatóérő keletkezik. Bizsergető élmény Brecht június 17-éhez fűződő reflekcióit magyar előadásban látni: az ottani 1956-os zavargások - nézőponttól függően - a sztálinizmussal ill. a szocializmussal való harc mély- ill. csúcspontjának számítanak. A magyar színészek egy fajta történelmi eredetiséget visznek a diskurzusba.”
Tom Mustroph (Neues Deutschland, 2007. április 26.)
„Hogyan olvassuk ma a Buckow-i elégiákat? Urbán András megismerte Brecht konfliktusait, rémálmait, félelmeit. Ezek a versek tele vannak éleslátással és élcelődéssel. Az új nyelvjárást Brecht „Kaderwelsch”-nek nevezte, és azt a tanácsot adta, hogy a kormány feloszlathatná a népet és újat választhatna helyette. A szövegek tömörek, poétikusak és politikusak, ezért kimeríthetelenek a játéklehetőségeik. (...) Most Brecht van soron. A cím – Brecht-The Hardcore Machine – arra enged következtetni, hogy a pszichológiai színház nagy ellenlábasa ihlette előadás egy kemény törés az eddigi irányvonalon. Nézzük hát a nagy dialektikus pszichológiai felboncolását!”
Barbara Fuchs (Zitty Berlin, 2007. április 19.)
„Tömör, sűrű képekben ábrázolja a rendező, Urbán András (...) a Brecht-The Hardcore Machine című előadásban a költő és drámaíró Brecht művészi konfliktusát az 1953. június 17-ei, vérbefojtott kelet-német munkásfelkeléssel. Brecht Buckowi elégiák című, az állam és a párt szerepében kételkedő gondolatiságú versciklusa inspirálta az előadást. Az előadás a párttal és az állammal szemben felmerülő kételyeket mutatja be szabadon Brecht Buckowi elégiák című versciklusa után.”
Ulrike Borowczyk (Berliner Morgenpost, 2007. április 23.)
„Urbán András produkciója mintha Berlinben született volna, a brechti motívumok színpadi diskurzusa a harmincas évek Wilhelm Reichjére utal. De mégsem ott született, hanem egy elfojtott, apokrif, fantazmagórikus, diabolikus vajdasági világban. Kiderül, hogy egy balkáni magyarnak van mit közölnie a világgal. De ahhoz balkáni magyarnak kell lenni – mindenestől.”
Végel László (http://lvegel.extra.hu)
„Erőszak, megtörés, megalázás, megszégyenítés, megtörés és megtöretés, a szép és a szörnyű, az ártatlan és a pusztító, a finom és a durva állandó, meg- és kifejthetetlen, és főleg kiszámíthatatlan bekövetkezésű és intenzitású transzparenciája. Remekek a színészek, valamennyien urai a testüknek, melyek gazdag színházi hangszerekként működnek (...) Minden a színpadon, ami eddig jellemezte Urbán András munkásságát, nem változott sem a töménység, sem az intenzitás, sem a mélység. Valami mégis. Emészthetőbb, ehetőbb, nézhetőbb (jaj, félek kimondani, szórakoztatóbb) előadás ez a mostani az eddigiek nagy átlagánál, anélkül, hogy ez bármilyen kompromisszumra vagy megalkuvásra kényszerítette volna a rendező-színházigazgatót.”
Hontalan Iván (www.terasz.hu, 2007. július 28.)
„Minimális a díszlet, nem is kell. Az ember teste egyben a díszlet is (...) De mit kezdhet az ember ezzel a felülettel, ha meg van kötve a lélek, és csak rángatódzik. (...) Mit történik, akkor ha a lélek mást akar, mint amit muszáj?”
Sirbik Attila (www.symposion-line.eu, 2007. 07. 28.)
„Arcul üt, mert tükröt tart elénk, és tényleg. a szívünk mélyén mindannyian ilyenek vagyunk.”
Nyemcsok Éva Eső (www.thealter.hu, 2007. július 19.)
„Kiváló színészi munka, az egész stáb együttlélegzése, a folyamatos összpontosítás, a folyton-jelenlét rendkívüli feladat, aminek megvalósításával a mondanivaló hitelessé érik, az egész produkció lázálommá, katarktikus élménnyé lesz.”
Török Arnold (Magyar Szó, 2007. június 13.)
____________________________
Fesztiválmeghívások:
17. THEALTER - Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója, Szeged, 2007. július 18.
ASZTAL - 3. Alternatív Szkéné Találkozó, Budapest, 2008. május 25.
INFANT - 14th International Festival of Alternative and New Theatre, Újvidék, 2008. június 29.
ASZSZ - XIV. Alternatív Színházi Szemle, Debrecen, 2008. szeptember 14.
BITEF - 42. Belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztivál, Belgrád, 2008. szeptember 24.
dunaPart platform - Platform of Contemporary Hungarian Performing Arts, Budapest, 2008. november 14.
XII. FAKI – Festival of Alternative Theatrical Expression, Zágráb, 2009. május 20.
TESZT – Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó, Temesvár, 2009. május 23.
4. tánc.mozgás.színház fesztivál - Gyergyószentmiklós, 2010. szeptember-október
Bharat Rang Mahotsav Festival - New Delhi
____________________________
Díjak:
A szakmai zsűri fődíja a legjobb előadásért - INFANT, 2008
